Mi is a TPMS?

A TPMS egy angol rövidítés, a Tire Pressure Monitor System szavakból. A járművek biztonságos üzemeltetésének elősegítésére lett kifejlesztve. A rövidítést sokan rosszul használják, a továbbiakban mi nem TPMS rendszerről, hanem TPMS-ről vagy TPM rendszerről beszélünk.

Miért van szükség TPMS-re?

Korábban ezek a rendszerek extraként voltak rendelhetőek bizonyos típusú autókhoz. Később már megjelentek nem típusfüggő, utólag beépíthető változataik is. Ezek beszerelése szinte bármely autóba lehetséges (azonban vigyázni kell arra, hogy nem minden felni alkalmas a használatukra!).

Vannak olyan abroncsok (defekttűrő), melyek nem is szerelhetőek olyan járműre, amiben nincs TPMS! Ennek az az oka, hogy ezek esetében nehezebb érzékelni a gumi hibát, de tévhit az, hogy a defekttűrő abroncs nem kap defektet. Az előnyük annyi, hogy ha ez megtörténik, csökkentett sebességgel, óvatosan, de nagyobb valószínűséggel lehet eljutni egy műhelyig. Tehát, amennyiben a vezető nem veszi észre a defektet és nem csökkenti sebességét, majd rövid időn belül nem keres egy műhelyt, azzal mind a saját élete, mind a többi, forgalomban résztvevő élete veszélybe kerül. Erre egyébként sajnos egy megtörtént ilyen baleset hívta fel a szakemberek és a hatóságok figyelmét. Ezért rendelték el, hogy 2012. november 1-je után nem kaphat típusengedélyt olyan autó, amely nincs ellátva ezzel a biztonsági eszközzel. 2014. november 1-jétől pedig újonnan csak olyan autó helyezhető forgalomba, amelyet felszereltek TPMS-sel. 2015. júniusától a műszaki vizsgán is ellenőrzik a rendszer működését (magyarul nem elég ha “kiiktatom a műszerfalon a lámpát”). Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy leengedik az abroncsot a vizsga során és meghatározott nyomáseséskor a rendszernek jelezni kell, különben nem sikerül a vizsga.

Hogyan működik?

Két fő típusa létezik, az egyik az indirekt rendszer, mely nem valódi nyomás ellenőrzést végez, hanem a kerekek forgása alapján következtet a nyomásesésre. Ez általában az amúgy is a jármű biztonsági rendszerének részét képező jeladók (ABS) által szolgáltatott információból dolgozik. Amikor egy kerékben csökken a nyomás, annak kerülete lecsökken, így ugyanakkora idő alatt többet fordul a kerék, vagyis az érzékelő gyakrabban küldi a forgási jeleket a feldolgozó számítógép felé. A jármű kerekeinek forgási sebességének különbséget érzékeli a rendszer, majd ez alapján küld figyelmeztetést a vezető részére. Mivel itt nincsenek külön beépített eszközök, ezek nem igényelnek szervizelést ill. a többi rendszer működése esetén szintén hibátlanul kell, hogy működjenek.

A másik a direkt rendszer. Ebben az esetben a kerekekben van elhelyezve a ténylegesen nyomást (és hőmérsékletet) érzékelő egy-egy kalibrált jeladó, ami a mért adatokat vevőegységek felé rádió jelek útján továbbítja. Ezekben a jeladókban található egy gyárilag elhelyezett hosszú élettartamú elem, ami a működéshez szükséges energiát éveken át szolgáltatja.
Az érzékelőkben elhelyezett elemek nem cserélhetőek, az esetek legnagyobb részében ezek kimerülése miatt szükséges az érzékelő cseréje. Ilyenkor mindannyian bosszankodni kezdhetnénk, hogy miért kell az egészet cserélni (amikor nem olcsó eszközökről beszélünk), egy elem miatt. A gyártók által beépített légnyomás- és hőszenzor egy idő után elöregszik, tehát előbb-utóbb ennek a cseréje is szükséges lenne. Ezenkívül ez az eszköz igen nehéz körülményeknek van kitéve. Szélsőséges hőmérsékleti viszonyok, rázkódás, hogy más tényezőket ne is említsünk. Azért, hogy élettartamuk során ezt elviselje az érzékeny elektronika, egy műgyanta házban van elhelyezve minden alkatrész, ami a felsoroltak ellen elég jó védelmet nyújt.